A keddi versenynap után pár nap pihenő, majd szombaton újra Pécs környékén gyűjtöttük a versenykilométereket.

Időközben elkészültek az új AutoTeam-es mezeink, nem is találhattunk volna jobb alkalmat a felavatásukra mint a Škoda Challange következő állomása, a Villányi Nagydíj.

A pálya nem volt ismeretlen számunkra, mindenki járt már itt, utoljára 2015-ben rendeztek ezen a körön versenyt. A hivatalos kiírás szerint „Országúti sík szakasz”, ez gyakorlatban azért inkább egy picit hullámos pályát jelent, néhány rövidebb mászással.

Erre a versenyre nagyobb létszámban érkeztünk.

Elite 1 kategóriában Szilágyi Tamás, és Sipos Gergő, Elite 2-ben dr. Takács Ádám, Master I-ben Szél Gábor, Master 2-ben Knézics Attila, Senior 1-ben pedig Szerencsés Joci indult.

Ide is nagyobb létszámú lelkes kísérőcsapattal érkeztünk.

Érkezés után egyből kiderült hogy ma lehet hogy nem kiscsoportos foglalkozás lesz. Itt volt részben Epronex első sor, Narke, Zengő, BVSC, … erős mezőny jött össze. Az elején megbeszéltük hogy lehetőség szerint egy erősebb szökésben valakinek bent kellene lennie, jobb lenne nem együtt megérkezni a mezőnnyel sprintre.

A lassú rajt után egyből 46-47-es tempó, folyamatos rángatások, szökési kísérletek. Epronex, Narke nagyon szeretett volna szökésbe kerülni. Ez így ment közel 40 percen keresztül. Tomi és Gábor meg is beszélték hogy innen nehéz lesz elszökni. De a srácok nem azért jöttek hogy Villány körül túrázzanak egyet. 30 km körül Tomi odagurult Gáborhoz, hogy most kéne sunyi módon elgurulni, szerinte elengednék. 2-3 perc múlva Gáborra került a vezetés, aki szépen lassan el is gurult a mezőnytől. Elengedték! Szerencsére 4-5 perc múlva csatlakozott hozzá Zengőből Bodzán Karcsi, ketten megbeszélték ha el tudtak szakadni, megnézik mire jutnak.

Tomi közben elkezdte szépen kontrolálni a mezőnyt, egyedül nehéz dolga volt, de mindent megtett azért hogy a lehetőségekhez képest lassítsa őket.

Tomi nagyon jó munkát végzett, Gáborék nagyon szépen távolodtak, 60km körül másfél perc előnyük volt! Tomiék közben lerázták magukról a mezőnyt, és nyolcan üldözték tovább a szökevényeket.

Gáborék a céltól 7-8 kilométerre látták maguk mögött először az üldöző sort, érezték hogy necces lesz, de azért nem álltak meg. Sajnos a befutó előtt 500 méterrel utolérték őket. A cél egy 300m hosszú, meredek emelkedő végén volt. Karcsi még tudott újítani és pár méterrel, de sikeresen hazaért.
Gábort 200 méternél fogták meg, így ő abszolút hetedik és kategória első helyén fejezte be a versenyt.

Tomi a végén kiválóan sprintelve a kategória harmadik helyét szerezte meg.

20-25 perc körül Ádám és Joci sajnos egy picit összeakadtak, szerencsére csak a kerekek sérültek, Ádám feladta a versenyt. Joci egy szép nyolcassal a kerekében, hátsó fék nélkül sokat dolgozva befejezte a versenyt, és kategóriája kilencedik helyén ért célba.

Ati nagyon szép problémamentes versenyzéssel kategória hatodik helyén végzett.

Gergő a főmezőnnyel érkezett meg, és kategóriában a hetedik helyen végzett.

Gratulálunk nekik!

Sajnos a versenyről nem találtunk hivatalos képeket 🙁